A Római part Budapest 3. kerületében (Óbuda-Békásmegyer) a Duna mentén helyezkedik el, mintegy öt kilométer hosszúságban. Az ókori római határváros Aquincum maradványai közelében található, innen nyerte nevét. A terület üdülőhely, népszerű vízisport és szórakoztató központ, sok parkkal, vendéglővel, ételbárral és hotellel.
A sétány
Az újpesti vasúti hídtól Budakalászig 4.7 kilométer hosszan egy sétány halad a Duna mellett dél-északi irányban. A fák szegélyezte déli szakaszon sok épület található, csónakházak, szállodák, éttermek és üdülőházak. Néhány épület rossz állapotban van, részben a gyakori árvizek, részben pedig az elhanyagoltság miatt. Az északi szakaszon az 1970-es években egy vízigát épült, kerékpárúttal a tetején. A 2020-as évek elején egy ökopark létesült a gát mellett, számos sportlétesítménnyel, játszótérrel, padokkal ellátott zöldterülettel. A park rövid idő alatt népszerű lett a helyi lakosok körében.
A déli szakasz (Római fürdő)










Az északi szakasz (Pünkösdfürdő park)








Csónakházak és vízi élet
A híres Római-parti csónakházak története az 1920-as évekig nyúlik vissza. A létesítményeknek, amelyekből kevés maradt meg mára, két aranykora volt: az első a két világháború között, a második pedig 1948-tól az 1980-as évek közepéig tartott. Az utóbbi idő alatt számos vállalati, sportegyesületi és magán csónakház épült. Az 1990-es rendszerváltás után a vállalati üdülőhelyeket privatizálták; számos csónakházat bezártak, egy részüket lebontották.










Nyár és hőhullámok
Az utóbbi években a nyári hőhullámok rendszeressé váltak. Az egykor népszerű dunai fürdőzést 1973-ban betiltották a romló vízminőség miatt. 2024-től azonban a fürdőzést ismét engedélyezték ellenőrzött körülmények között. A sétány déli szakaszán szabadstrand létesült, ahol a vízminőséget folyamatosan tesztelik.




Árvizek és alacsony vízállások
A Duna vízmagassága rendkívüli mértékben ingadozik, rendszeres áradásokat okozva a Római parton. Az elmúlt évtizedekben 2002-ben, 2006-ban, 2013-ban és legutóbb 2024-ben volt jelentős árvíz. Az északi szakaszt jól védi a gát; ezzel szemben a sétány déli részén a magas vízállás számottevő károkat tud okozni az épületekben. A létesítmények tulajdonosai és a környezetvédők között komoly nézeteltérés van egy gát építésének szükségességéről ezen a szakaszon.









